Néprajzi Múzeum Budapest

purenit^® Funkcionális anyag az új budapesti Néprajzi Múzeum tetőkertjén

Budapest egyik legrégebbi zöldterületének, a Városliget Városliget bejáratánál két lágyan ívelt domb emelkedik ki a földszintes központi térből. Számos örökzöld növény, cserje, bokor és fa nő rajtuk. A térrel együtt az új Budapesti Néprajzi Múzeum - Néprajzi Múzeum tetejét alkotják. A két megközelíthető tetőszárny egy kilométer átmérőjű képzeletbeli kör részeként a múzeum és a park kapuját képezi.

A 2022-ben megnyíló, többszörösen díjnyertes új múzeumépület Európa legnagyobb városi és kulturális projektjének, a Liget Budapest Projektnek a része. A terveket Marcel Ferencz, a Napur Architect budapesti irodájának munkatársa készítette. Dinamikus, mégis egyszerű vonalvezetése harmonikusan illeszkedik a természetes parki környezetbe. Ugyanakkor a szokatlan dizájn kommunikál a környék városszerkezetével. Az épület hatvan százaléka a talajszint alatt van. A zöld tetőnek és a föld feletti szerkezetek átláthatóságának köszönhetően az új múzeum léptékében is alkalmazkodik a környezetéhez. A parkból megközelíthető tetőfelület része annak a közterületnek, amely a városi parkba látogatókat várja.

Két szárny, egy emlékmű

Az új múzeum két, felfelé nyúló szárnya egy 1956-os emlékművet szegélyez, amelyet egy nagy tér vesz körül. A boltíves szárnyakban olyan közösségi terek kapnak helyet, mint egy rendezvényterem, múzeumpedagógiai termek (műhely, gyermek- és ifjúsági kiállítás), egy látogatóközpont, egy múzeumi bolt és egy étterem. Emellett a múzeumi működéshez szükséges funkcionális területeket is magában foglalják, mint például a könyvtárat, az archívumot, a múzeumi személyzet irodáit és a műtárgyak kezelésével foglalkozó részleget.

Kifinomult műszaki megvalósítás

Az épület ikonikus kialakítása számos különleges műszaki megoldást rejt: Az ívelt szárnyakat például olyan feszített vasbetonszerkezet támasztja alá, amelyet általában hidak építésénél használnak. Az új múzeumépület jelentős védjegye az üveghomlokzat, amely elé fémrácsos elemeket függesztettek, és rácsokba szerkesztettek. Ezek a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből származó absztrakt néprajzi motívumokat mutatnak, és közel félmillió pixelből állnak. Ezeket egy speciális robot segítségével helyezték el a több mint 2000 alumíniumrácsban. Ez a homlokzati kialakítás nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is egyedülálló, hiszen árnyékot biztosít az épületnek, és így hozzájárul annak energiatakarékos működéséhez.

Szokatlan parkolóbővítés

Az új múzeumépület második feltűnő tervezési jellemzője a hatalmas tetőkert, amely a városi park zöldterületének meghosszabbításaként működik. A növényzet alapját több mint 3000 köbméter speciális tápanyagokkal dúsított felső talaj képezi, amelyet az épület „lejtőin” terítettek szét. A kertészek ezután mintegy 1500 virágos és hagymás évelőt, hét lombhullató cserjét, közel 100 örökzöld növényt és mintegy 700 díszfüvet ültettek. Ezzel összesen 7300 négyzetméternyi további parkfelületet hoztak létre a boltozatos tetőn, amelynek legmagasabb pontjáról pazar panoráma nyílik a városi parkra és a fővárosra.

Intenzív zöldítés

Mind az intenzív zöldítés okozta terhelés, mind a felső tetőterületek 27 fokos hajlású görbülete különleges követelményeket támasztott a tetőszerkezettel szemben. A fordított tetőnek tervezett tetőn a zöldítés által okozott terhelések mellett a csapadékból származó további tároló tömegeket is figyelembe kellett venni. A tetőfelületet is ennek megfelelően kellett strukturálni, a szakaszokat szétválasztani és nyírópárkányokat beépíteni anélkül, hogy az épületfizika sérülne. Végül, de nem utolsósorban, állandóan működő vízelvezető rendszerről kellett gondoskodni.

Mechanikusan rugalmas purenit talpfák

A szakaszok szétválasztása és a nyírónyeregek elrendezése érdekében a tető vízszigeteléséért felelős tetőfedők fémtartókat rögzítettek a bitumenes vészvízszigetelésen keresztül a tetőhéjazatban. A körülbelül 30 centiméteres időközönként elhelyezett támaszokat ezután mindkét oldalról purenit, a puren funkcionális anyagával burkolták. A magyar vállalat a Budapest közelében található puren értékesítési irodától kapott támogatást, amely műszaki támogatást nyújt az ilyen és hasonló építési projektekhez.

A purenit egy PU szigetelőanyagok gyártási hulladékaiból, anyagmaradványokból és építkezéseken keletkezett hulladékokból előállított funkcionális anyag, amely mechanikai tulajdonságait tekintve hasonló a faalapú anyagokhoz, de famentes, így nedvességre nem érzékeny. A purenit emellett szigetelő, méretstabil, hő- és mechanikai szempontból rugalmas, ellenáll a vegyi anyagoknak, és az építésügyi hatóságok által szabályozott és tanúsított ETA-val rendelkezik.

A tetőfedő szakmunkások a hőhidak elkerülése érdekében ásványgyapotot helyeztek a fémtartók között keletkező üregekbe. A szerkezetet ezután purenit burkolattal zárták le. Végül az így kialakított határokat és küszöböket szakszerűen lezárták.

Az állandó hőmérséklet védi a kiállítási tárgyakat

Mivel az épület mintegy 60 százaléka a föld alatt van, a kiállítótermeket és a kiállítási tárgyakat a modern múzeumi tudomány ajánlásainak megfelelően védik a természetes fénytől. Az állandó hőmérséklet azt is biztosítja, hogy a múzeum energetikai szempontból fenntarthatóan működjön. A 2022. május 23-án megnyíló új Néprajzi Múzeum közel 7000 négyzetméternyi területet biztosít a múzeumi szakembereknek, háromszor nagyobbat, mint a korábbi, Kossuth téri kiállítóhely. A Budapesti Néprajzi Múzeum ugyanakkor Európa egyik legmodernebb múzeuma lesz a maga nemében.